Félig tele, vagy félig üres?
Igencsak elcsépelt kérdés.
A pozitív gondolkodás hívei esküsznek rá, hogy életminőségünk alapvető meghatározója, hogy azt a bizonyos poharat hogyan látjuk: „félig tele, vagy félig üres”? Ha azt mondod: „félig tele”, akkor optimista vagy, ha pedig azt, hogy „félig üres”, akkor pesszimista.
A magam részéről inkább azt mondanám: „ez egy fél pohár víz”. Lehet, hogy realista vagyok? 🙂
De félretéve a viccet…
A pozitív gondolkodás valóban remek dolog, ha azt jelenti:
„A jó dolgokra figyelek.”
Azaz: pozitív szemlélettel tekintek a világra, a szépet és a jót keresem; nem foglalkozom olyan problémákkal, amelyekre nincsen befolyásom, nem figyelem a híreket, és főként nem bosszankodom rajtuk.
Mindez tényleg kellemesebbé teheti bárki életét.
A pozitív gondolkodás hívei azonban többnyire nem csak ezt tartják fontosnak. Ők úgy hiszik, hogyha az ember „pozitívan gondolkodó”, azzal
- megteremthet, bevonzhat az életébe bármit, amit szeretne;
- megszabadul mindenféle negatív következménytől;
- a pozitív gondolkodás által halad a spirituális fejlődés magaslatai felé.
Ez a dolog mese része. Ugyanis hiába gondolsz pozitívan a fél pohárnyi vizedre a sivatagban, amikor közben tele vagy félelemmel amiatt, hogy tudod, ez édes kevés ahhoz, hogy megúszd ezt a kalandot.
A nehéz helyzetekben pozitív gondolkodás helyett, inkább pozitív kérdések feltevésére van szükség.
Hogyan segíthetnek a pozitív kérdések?
Ha ahelyett, hogy azon igyekeznél, hogy egy kétségbeejtő helyzetben is pozitív gondolatokat generálj magadban, inkább befelé fordítod a figyelmed, jobb eredményt érsz el. A mentális számítógéped (belső, okosabb éned) mindig a rendelkezésedre áll. Bármilyen kérdést teszel fel neki, egészen biztosan tudomásodra hozza a lehető legjobb választ.
Csak az a fontos, hogy jó kérdést (megoldásra fókuszáló kérdést) tegyél fel neki.
Az előbbi példánknál maradva, ha ott vagy a sivatagban a fél pohárnyi vizeddel, akkor természetesen nem azt kell kétségbeesetten megkérdezni, hogy „Miért tévedek el mindig?„.
Egy ilyen haszontalan kérdésre, nem kaphatsz a helyzetből kimenekítő választ.
Ha azonban úgy teszed fel a kérdést magadnak, hogy „Merre lehet a kivezető út?„, „Hol találhatok egy oázist vagy egy erre járó karavánt?„, akkor késztetésed lesz arra, hogy körülnézz, és észre fogod venni a veled szemben lévő lábnyomot, amit követve megmenekülhetsz.
De nézzünk inkább egy hétköznapibb példát:
Mondjuk elrontasz valamit, nem sikerül a vacsora, amit a vendégeidnek készítettél.
Hiába fogsz pozitívan gondolkodni a főztödről, hiába mondogatod magadnak, hogy „nagyon finom ez a sült„, attól még egy kiszáradt, sótlan vacak marad, és senkinek sem fog igazán ízleni.
Attól sem lesz sokkal jobb a helyzet, ha kétségbeesetten hibáztatod magad, és azt kérdezgeted, hogy „Miért rontok el mindig mindent?„. DE…
Ha a megfelelő kérdést teszed fel magadnak:
„Milyen vacsit készíthetnék ebből?”
akkor nem csak tanulni fogsz a helyzetből, hanem kreatív ötletekkel megmentheted a vacsorádat. Például apró darabokra vágod a sültedet és egyéb kiegészítőkkel párosítva, csinálsz belőle egy remek salátát, és máris sokkal finomabb ételt tálalhatsz.
Nos…
Pozitív gondolatok vagy pozitív kérdések?
Mindkettő jó lehet, ha megfelelően használod.
A pozitív gondolatok nagyon hasznosak, ha a pozitív életszemléletet segítik. De az erőltetett pozitív gondolatok bizonyára nem fognak segíteni, sem abban, hogy valami jót vonzz az életedbe, sem abban, hogy megments egy kellemetlen helyzetet.
Tehát a pozitív gondolatok jók lehetnek, de haszontalanok is.
Ezzel szemben a pozitív kérdések (melyek a megoldást keresik), csakis pozitív eredményt hoznak. Ezért érdemes megtanulni, hogyan tehetsz fel zseniális kérdéseket önmagadnak.
Kíváncsi vagy rá, mik ezek a zseniális kérdések, amiket rendszeresen fel kéne tenned magadnak?
Most itt az alkalom, hogy ingyen megismerd őket néhány perces pdf anyagomból, amit máris letölthetsz:
