• A meditációhoz nem szükséges semmilyen meghatározott testtartást felvenni. Azaz nem kell lótuszülésbe nyomorodni, sem kihúzott gerinccel ülni, vagy lefeküdni. Bármilyen pózban, sőt mozgás közben is működik.
• A meditáció nem arról szól, hogy „teljesen kiüríted az elmédet”, mert ez a gyakorlottak számára is csak másodpercekig sikerül. A gondolatokat nem kell elüldözni, egyszerűen csak hagyni kell őket.

A meditáció – itt a nyugati világban – inkább azonos a tudatossággal, mint valami túlmisztifikált szellemi gyakorlattal. Az alábbi TED videó remekül bemutatja ezt. Érdemes rászánni azt a kilenc és fél percet!

Remélem tetszett! 🙂

A Sorsfordító stratégiák című könyvemben is szerepel néhányszor a meditáció szó, mert a jelenlét, az „itt és most” megélése, nagyon fontos a kellemes élethez. Valójában ez maga a tudatosság.

Lehet, hogy a „meditáció” vagy a „tudatosság” szavak elvontnak, vagy túlzottan ezoterikusnak tűnnek. Valójában azonban semmi másról nem szólnak, mint arról, hogy jelen vagy:

• Ha épp sétálsz, vagy nehéz szatyrokat cipelve baktatsz haza, akkor ott vagy. Az utcán jársz, érzed lépteid súlyát, beszívod és kifújod a levegőt, látod a környezetedet. A gondolataiddal felfogod a jelent, figyelsz arra, ami van.
• Ha épp autót vezetsz, akkor figyeled az utat, a külvilágot, és nem azon töröd a fejed, hogy mi volt a főnökkel a munkahelyeden, vagy hogyan fogod megoldani a holnapi feladataidat. A munka problémáidat otthagyod a munkahelyeden, az autóban csak vezetsz és utazol. Jelen vagy.
• Meditációvá tehetsz akár egy mosogatást is, ha a rutinos mozdulatok közben nem azon töprengsz, hogy holnap mi lesz az ebéd, vagy milyen büntetést szabj ki a gyermekednek, amiért nem rakott rendet a szobájában. Mosogatás közben is lehetsz tudatos. Figyelhetsz a testtartásodra, a lélegzésedre, a mozdulataidra, a kezedre csorgó víz érzetére, és máris jelen vagy.

Amikor jelen vagy, amikor figyelsz arra, ami van, az idő kitágul, a külvilág színesebbé, élénkebbé válik, sokkal több mindent észreveszel, sokkal inkább átérzed azt, hogy élsz.

Lehet, hogy most azt mondod, hogy neked fontos problémákat kell megoldanod, és nem engedheted meg magadnak ezt a fajta „kikapcsolódást”. Megértelek, hisz – mint szinte mindenki – én is sokáig azt hittem, hogy úgy tudom megoldani a problémáimat, ha „agyalok” rajta. De mivel már többször kipróbáltam, ma már pontosan tudom, hogy a problémák is könnyebben megoldódnak, ha az ember az állandó elmélkedést olykor abbahagyja, és inkább a meditáció mellett dönt. Elménk lecsendesítésével ugyanis lehetőséget adunk magunknak arra, hogy egyszerűen csak „rájöjjünk” a megoldásra.

Mint amikor nem jut eszedbe egy név. Csak töröd a fejed, gondolkodsz, tudod, hogy tudod, de mégsem jön elő. 

Ha már megfigyelted magad ilyenkor, akkor tisztában vagy vele, hogy akkor fog eszedbe jutni az a fránya név, amikor abbahagyod a keresését az agytekervényeid között. Amikor már lemondasz a megtalálásáról és nem igyekszel rátalálni. Ha nem erőlködsz tovább, akkor egyszercsak „beugrik”.

Hidd el, érdemes hallgatni Andy Puddicombe tanácsára, hogy naponta legalább 10 percet szánjunk a meditációra.

Ha megismered, megkedveled, és akkor talán azt is elfogadod majd, amit én tanácsolok, hogy minél több időt érdemes rászánni az ilyen meditációra, azaz a tudatosságra.